MENÜ
BRINGALIFE
"A hegy errőssé tesz síkon,
                           
                            de a sík nem tesz errőssé a hegyen”
Köszöntelek Losonci Sándor Bringás honlapján

 

Gyerekkorom óta kerékpározok és túrázok. Közben más sportágakat is  aktivan műveltem, mint labdarúgás, jégkorong, sífutás.
Húsz éve kerékpározok aktívan, néhány évig montain bike maratoni versenyeken is indultam.

Rendszeresen szervezek barátaimnak bel - és külföldi kerékpárúrákat.

Külföldi túráim során jártam:

- Ausztriában,
- Horváthországban,
- Szlovéniában,
- Olaszországban,
- Németországban,
- Szlovákiában,
- Franciaországban,
- Angliában,
- Svájcban,
- Lengyelországban,
- Krétán is.

Rendszeresen kerékpározok, régen többet, de még most is évi 10.000 kilométert tekerek.

 

001.jpg 002.jpg 003.jpg

004.jpg

 

 

Hírek

  • Ide majd a 3 dik hírem is jön
    2010-06-27 22:18:07

    Jaj már megint írni fogok :)

  • Második hírem
    2010-06-27 22:16:13

    Ide írom majd a második hírem

  • Első hírem - Teszt szöveggel
    2010-06-27 21:38:30

    Az első sorban a program kulcsszó után megadjuk a programunk nevét. Ide bármilyen nevet választhatunk, de a program neve nem tartalmazhat szóközt és néhány speciális karaktert. A sor (parancs) végét pontosvesszővel (;) fejezzük be. Ezt az első sort nem kötelező megadnunk.

    A második sorban a var kulcsszó (variables = változók) után felsoroljuk, hogy a programunkban milyen változókat fogunk használni. Az egyszerű statikus változót úgy képzelhetjük el, mint valamilyen tárolóhelyet a számítógép memóriájában, amelyben egyszerre csak egy számot vagy szöveget tárolhatunk. Ha például van benne már valamilyen szám és rakunk bele egy másikat, akkor az előző szám elveszik, mindig csak az utoljára belerakott érték marad benne.

    A var parancsnál meg kell adnunk azt is, hogy az egyes változókban (tárolóhelyekben) milyet típusú adatot fogunk tárolni - egész számot (integer), szöveget (string), vagy más típust. A programunkban több változót is használhatunk, pl. kettő változót számok tárolására és egy változót szöveg tárolására. Itt is a sor végét pontosvesszővel fejezzük be. Amennyiben a programban nem használunk változót (bár ez nagyon ritkán fordul elő), ezt a sort is kihagyhatjuk.

    A következő sortól kezdődik maga a program – azok az egymás után következő utasítások, melyeket a számítógép végrehajt a program futtatásakor. Ezeket az utasításokat a begin és az end kulcsszavak (begin = kezdete, end = vége) közé kell írnunk. Fontos, hogy minden parancs után a sort pontosvesszővel (;) fejezzük be. A programunk végét ponttal (.) zárjuk.

    Lássunk most egy egyszerű példát:

    program ElsoProgram;
    begin
    write(´Hello!´);
    end.

    Ez a program, csupán annyit csinál, hogy kiírja a képernyőre a Hello! mondatot. Ha programunkat begépeltük az editorba (FreePascal-ba), mentsük el, majd a CTRL + F9 -el (vagy a főmenüből run - run paranccsal) fordítsuk le és futtassuk. Ekkor a program kiírja a Hello! mondatot a képernyőre, majd rögtön visszatér az editorba (ezért nem látjuk a kiírt mondatot). A FreePascal egy másik szöveges képernyővel dolgozik a program futtatása alatt, mint amiben mi írjuk magát a programot (ezért most nem látjuk a kiírt Hello! üzenetet). Erre a képernyőre az ALT + F5 billentyűzetkombinációval válthatunk át.

     

     

Asztali nézet